A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Saint Tropez. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Saint Tropez. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. április 22., csütörtök

©SAINT TROPEZ KARANTÉN IDEJÉN • MAI NAP A MUNKÁSOKÉ ITT A KIKÖTŐBEN...

 




Saint Tropez, France 2021.április 22. (szerda)
p.s... néhány pillanatot kiragadtam a ritkán látható tevékenységekből itt Saint Tropez kikötőjében... néhány másodpercre kinyílt Villanova hatalmas hangár ajtaja mögötte egy hajómotor szerelést csíptem el... na, ne gondold, hogy ez sokáig tartott, talán 30 mp-ig, de nekem épp elég volt... majd a SPORTMER óriás álványát tisztogatás közben... elmúlt néhány év alatt még sosem láttam, azt gondoltam, hogy az idő vasfogára bízzák mindezt...  VIA LOCATION Le sens du service meghozta végre a várva várt berendezéseket... ritka pillanatok, gondoltam megmutatom Neked, hogy akármi is a híre ennek a helynek, az emberek itt is dolgoznak szorgalmasan... 

2021. február 17., szerda

©KARL LAGERFELD & SÉBASTIEN JONDEAU TÖRTÉNETE...

 

KARL LAGERFELD & SÉBASTIEN JONDEAU SAINT TROPEZ 17 MAY 2016 © #ilonabarnabiphotonews  (click&download photos by Alamy)

"Ça Va, Cher Karl?"

Sébastien Rondeau

[récit]

“It’s not a story about fashion; it’s a story about human beings,” Mouzat says of the book in an email exchange. “It shows the beautiful loyalty that Seb still feels for Karl, who was everything to him.” When asked what she learned about Sébastien in the course of writing the book, Mouzat replies that “Seb is a much more soft, tender, sentimental guy than expected, trapped in a boxer champion body. The contrast between the inner little boy mourning a super-powerful father figure [Lagerfeld] and the muscled-looking guy was quite a discovery for me.” (forrás)

„Ez nem a divatról szól; ez egy emberi lényekről szóló történet ”- mondja Mouzat a könyvről egy e-mail-csere során. "Ez azt a gyönyörű hűséget mutatja, amelyet Seb még mindig érez Karl iránt, aki minden volt számára." Arra a kérdésre, hogy mit tudott meg Sébastienről a könyv írása során, Mouzat azt válaszolja, hogy „Seb a vártnál sokkal lágyabb, gyengédebb, érzelmesebb fickó, egy bokszbajnok testében rekedt. A szuperhatalmú apafigurát [Lagerfeld] sirató belső kisfiú és az izmos külsejű srác közötti ellentét meglehetősen felfedezés volt számomra. "

p.s... Port de Saint Tropez, Senequier 2016. május 17... délutáni kávézás a Senequier teraszán, tudod az a hely, ha errejársz ide beülnöd kötelező, mert akkor érzed át igazán az itteni hangulatot és utána mondhatod el minden barátodnak, hogy Saint Tropezban jártál, röviden ez tradició!... szóval, kavargattam épp az olvadozó csokimat a kávémban,  itt a fotómmal illusztráltam, hogy jobban el tud képzelni...

Gifts&click

...majd felpillantottam és velem szemben épp az asztalom előtt viharzott el gyors, határozott léptekkel  a világ egyik, számomra az egyetlen, a divattervezők királya KARL LAGERFELD társaságával... köztük Sébastian Jondeau barátja, kedvenc modellje... ezt még akkor nem pontosítottam, mert nagyon gyorsan történt az egész jelenet, csak ma mikor kinyitottam  Seb könyvéről szóló cikket esett le a tantusz, jobb későn, mint soha az igaz... visszatérnék ezután a kitérő után, amivel megmagyaráztam Neked, hogy mi az a fenti idézet és, hogy került ez ide épp ma... szóval, már befordultak a sarkon, amikor észbekaptam, hirtelen mozdulattal nyúltam a táskám után, amiben ott lapult a Canon fényképezőgépem, felpattantam az asztaltól, majd egy félmondat a társaság felé:

- Mindjárt jövök, csak dolgom akadt épp... - magyarázatra nem kellett szorítkoznom, ismertek...

Rohantam utánuk, de nem láttam sehol őket, majd a Gendarmerie-vel szemben, épp a Georgo Armani üzlet előtt észrevettem a parkoló RR kocsija mögül kiemelkedő ősz haját... felsóhajtottam, rikkantottam hangosan egyet örömömben... ez egy rossz beidegződés nálam, de mindig hasznos, mert erre minden fej felém fordult, na ezt láthatod a fotóimon... tudod, nem mindennapi pillanat volt ez, számomra fontos találkozás, a végén megköszöntem, tudod mindig a végén, mert különben ezek a felvételek talán nem valósultak volna meg... akkor még nemgondoltam, hogy ez lesz az utólsó személyes találkozásunk... ilyen helyzetekben nincs időm alaposabban átgondolni, megtervezni mit akarok tenni... azért a fényképezőgép értékekeire szakítok időt, ez lényeges... exponáltam néhányszor, többet szoktam az átlagnál ismersz... a végeredményt, ami egyedül a BIPHOTONEWS pillanatai a világon lefagyasztva itt láthatod, ha kattintasz egyet... 

Welcome / Dobrodosli / Üdv / Bienvenue                                                                

#ilonabarnabiphotonews

2021. február 2., kedd

©A MESÉLŐ... PALACSINTÁM FRANCIÁSAN KARANTÉN IDEJÉN SAINT TROPEZ KONYHÁMBAN...


A MESÉLŐ
(részlet)
La crêpes par Paul Bocuse 
Palacsintám franciásan karantén idején Saint Tropez konyhámban 

  • p.s... 2021. február 02. Saint Tropez... napok óta motoszkál a fejemben, hogy palacsintát kellene készítenem ebédre, mert már nagyon megenném... csak emlékeztetőül mondom Neked, hogy az az időszak járja mostanság lassan már egy éve, hogy minden étterem, kávézó, hotel zárva (Couvre-feu!)... ennek következtében a franciák és jómagam is otthon készítjük el az ebédünket a családnak... gondolhatod, hogy egészen más kultúrát kellett elsajátítani az ittenieknek, akik arról voltak híresek, hogy délben - este étterembe jártak... én részemről ezt különösebben nem bánom, mindig szerettem a konyhámban bíbelődni... főleg, ha visszagondolok a Verecke La Cuisine Gourmet időszakunkra, meleg szeretet suhant át rajtam most... jó volt Viktorrral főzőcskézni, eleinte én tanítgattam, majd semmi idő alatt gourmet konyhát varázsolt elő... olyan ízeket nem tudtam a mai napig kifacsarni magamból... ma reggel azzal kezdtem a napot, hogy nézegettem a neten a palacsinta recepteket... majd eszembe jutott egy, még a '90-es évekből, mikor Viktorral gyakoroltuk a konyha művészetét... emlékeztem egyre azok közül, ami igazán nagyon finom és egyszerű, de az magyaros... most, én egy francia módra elkészítettre vágytam... gyorsan letettem róla, mert nem volt szimpatikus egyik sem... mindig mondtam Neked, hogy a hangsúly azon van, ha igazán finomat akarsz főzni a világ legjobb séfjétől kell kiválasztanod azt, amit beviszel a saját konyhádba, de megjegyezném, hogy ezt is Neked kell kiválasztanon érzésre... az is lehet, jobb ha egy kicsit utána nézel... amikor ezzel megvagy akkor kell  hozzá raknod azokat még, amit a szíved diktál, amitől igazán más lesz és különlegesebb, legalábbis az én főztömnél, ami Nagyimtól rám ragadt... ezt azért írom így, mert tanítani sosem akart, féltve őrizte sokáig praktikáit, amikor megkérdeztem a válasza mindig ez volt:
  • - Addig kóstolgasd, amíg olyan nem lesz, mint az enyém... - gondolhatod, hogy nem ennyire egyszerű, de azért ez sem fogott ki rajtam, évekig próbálgattam... majd egyszer, mikor nálunk volt a Vereckén, sosem felejtem ott állt mögöttem a konyhámban... egy darabig szótlanul, majd azt gondolom megsajnált és rámzúdította a tudományát... ettől lett az "ÉN FŐZTÖM" más, mint a többieké... visszakanyarodnék a szép emlékemtől, habár szívem szerint még maradnék... mivel nem találtam különlegeset, letettem róla... már egészen mást kerestem a fiókomban, ahogy ott kutatgattam, a mélyén megpillantottam Paul Bocuse Intézet Lyon könyvét... hatalmas mosoly terült el az arcomon, mikor kinyitottam... hát ennyit a gondolat erejéről... a receptet lent megtalálod... a palacsintát meg ebédre elkészítettem, mindenki örömére... 
  • Bienvenue / Welcome / Dobrodošli / Légy Üdvözölve




Faites fondre le beurre. Dans un saladier, versez la farine, le sucre, le sel et les œufs, ajoutez-le lait et mélangez délicatement au fouet, puis ajoutez le beurre. Laissez reposer la pâte pendant 1 heure.

Faites chauffer une poêle avec un peu d’huile, versez une louche de pâte, faites dorer, puis retournez la crêpe. Laissez cuire encore quelques instants, puis renouvelez l’opération jusqu’à épuisement de la pâte.


INGRÉDIENTS  (15 PIÈCES)

2021. január 31., vasárnap

©MASZK, SMINK NÉLKÜL KARANTÉN IDEJÉN SAINT TROPEZBAN... A MESÉLŐ ...

 ILONA    BARNA  INCI
(1978-1994) manöken, fotómodell 
2006. évtől a fényképezőgép másik oldalán 
BIPHOTONEWS

MESÉLŐ 

- részlet - 

Saint Tropez, France
Moorea Plage
2021. január 31.

....


p.s... maszk, smink és mindenféle máz nélkül... egy boldog, nyugodt pillanatom... meglepően különös portrém 65 évesen, a szél játéka, hogy a fél arcomba befújta a hajamat talán ettől lett ilyen ez az iPhone selfim... éltem az adott lehetőséggekkel, a természetes naplemente fényével és a tenger azúrkék visszatükröződésével... könnyű dolgom volt, ezek adottak errefélé, csak észre kell venni, meglátni... elcsípni a pillanatot és gondolhatod, ehhez a turmixhoz hozzáadtam még az örök fiatal lelkemet, aki nem akarja tudomásul venni az eltelt évek számát... plusz egy adagot a pozitív gondolkozásomból is belecsempésztem... ahogy visszanéztem, rendben találtam... visszatükrözte azt, amit szerettem volna üzenni Neked...
..."napjaimat tartalmasan, igen jól éltem, így ennek következtében gyorsan teltek az évek, szinte átsuhant rajtam"... "Születtem, elvegyültem és kiváltam" - "KÉSZ A LELTÁR"  József Attila gondolatát követtem elejétől fogva... rengeteg tapasztalatot szereztem, néhányat azért kihagytam volna... határtalanul, félelem nélkül átugrottam az akadályokat, mert azt gondoltam, hogy minden megoldható és sikerült is... pontosítok nem gondoltam semmi ilyesmire, csak egyszerűen természetesnek vettem a képtelenségeket az életemben...
Mai nap a visszaemlékezések napja (2021. január 31.)... nehéz pillanataimban kicsit sírdogáltam is, ha figyeltél eddig rám, akkor tudod miért... na, nem a korom miatt azt ne gondold, azért írom ezt, hogy ne tévedj sokat... erről  eszembe jutott, hogy Nagyikám tutira megjegyezte volna, hogy:
- Na, ez is megette már a kenyere javát ... - sokszor hallottam ezt gyerekkoromban, ha látott egy idősebb szomszédot ... most belegondoltam talán ennek köszönhetem, hogy az életemben nem az első sorban foglalt helyet, hogy hány éves vagyok... jól kijövök a számokkal, azért kimondani nem szeretem... az évek számolását régen abbahagytam, ha jól emlékszem 38 éves lehettem, amikor azt gondoltam, hogy utóljára tartom a szülinapomat, megkezdtem a visszafelé számlálást... arról nem is beszélve, hogy nagyon fárasztó volt a bulizás utáni a takarítás... majd évek során belegabalyodtam, így töröltem az egészet, mert ugye nem foglalkozik az ember azzal, amilye nincs, itt a számokra gondoltam, de ez a mondás nem éppen arról szólt, ha netalán tán ismered, hanem a sza.ásról...visszatérek az eredethez, a ráncaimhoz érdekes mód azokat is szeretem, mert mégiscsak az enyém, meg nem válnék tőlük... a 100 évesen 20 évesnek mutatni magam a photoshopnak köszönhetően, na ettől kiver a vizes verejték... egy biztos olcsóbb, mint bármi más...nap, mint nap látom itt a neten, hogy sokan nem tudtak mit kezdeni a temérdek szabadidejükkel mostanság, bebarmolják a szép fotóikat...  most azért itt eszembe jutott, hogy egyszer majdnem bepánikoltatott az egyik barátnőm, aki épp akkor szabatta körbe az arcát ... győzködött, hogy nem nagy ügy próbáljam ki, beajánl szívesen és kacagva, boldogan mondta...
-Láthatod, milyen fiatal lettem, az összes ráncom eltűnt Incikém ... - őszintén mondom, nekem olyan volt, mint előtte... akkor is a szeretet szemével néztem, nem láttam a különbséget... azért nagy hatással volt rám, már majdnem rávettem a fejem... még szerencse, hogy a félsz győzött... nem bírom a fájdalmat, így ez elmaradt...  viszolyogtam mindig még gondolatban is, véletlenül se vágják fel sehol a testemet, egy hegg, forradás, de abban a korban főleg a "cippzár varrás", tudod az a cikkcakkos és örökre erősen ottmarad, nagy traumát okozott volna, erre kényes voltam és ez így is maradt... ez a gondolatsor megjelent az agyamban ott a műtőasztalon a fiam születésénél is, aki 4,80 kg az átlagnál jóval nagyobb súllyal jött a világra ... bevésődött az agyamba rendesen az a pillanat elhiheted... leszámítva, hogy hősnek és boldognak éreztem magam ... most is itt cseng  a szülész nőgyógyászom hangja...:
- Kérem a műtőbe császárhoz előkészíteni... - gondolhatod, ettől bepánikoltam rendesen, addig szótlanul, csendben tűrtem, sok választásom nem volt persze... egy utólsó nekirugaszkodással megúsztam a szikét...  lehet, hogy ott sikerült az agyvelőmből is egy darabot kinyomnom, legalábbis érzésben úgy tűnt... el is ment a kedvem örökre a babaprogramtól, ahogy mostanában hívják... viszont erre az egyre büszke vagyok, igen jól sikerült... kicsit elkanyarodtam, ugy látszik ez a fotóm beszéltet rendesen, nem volt tervezve ez sem, így alakult, ezért is kapta "A MESÉLŐ" - nevet ... most a #maradjotthon világunkban, mivel szinte minden zárva van, nem is bánom, hogy csak a természetes, természet adta lehetőségekkel élek... így volt ez talán mindig, de most erősebben érzem hatásukat... minden nap több kilométeres séta, mikor erőm, kedvem engedi laza futás, utána yoga a tengerparton a takarodóig... figyelj jól, mert nem mondom többször el elmondom, így is már egy párszor mondtam neked... ez este hat óratól reggel hatig tart, ezt nevezték el kijárási tilalomnak (Couvre-feu!)... hasonlít nagyon a Nagyítól hallott háborús történeteire, amit téli estéken a sparhelt  (ha nem tudnád ez a tűzhely) mellett mesélt nekünk, itt értem a nővéremet, bátyámat... néha úgy felzaklatott ezekkel az esti meséivel, hogy egy hétig nem mertem lecsukni éjjel a szemem... jobb, ha visszacsöppenek a jelenembe, az jóval vidámabb... visszagondoltam a nyári, késő őszi kellemes, meleg napsütötte napokra, még novemberben is lehetett úszni a tengerben, hát tudod ezt nagyon imádtam... várom nagyon, azért most is vannak bátrak, megtalán jóval fiatalabbak is, nem törődnek az évszakkal... a hullám lovasait pontosan nem érdekli a hőmérséklet, alig várják a nagy szelet, hogy befoghassák... ma a Moorea Plage -nál kicsit megmártóztam, na nem akarattal, baromkodtam és elkapott egy nagy hullám... pont ott, ahol a Delfint kimentettem a télen... ez persze most tudatosodott bennem...talán ezért is szeretem néha kiírni magamból a dolgokat, előhívja a régi, elhalványodott életem... képzeld, majdnem langyos volt a víz komolyan mondom... holnap lehet, hogy úszom egyet... ezt azért még átértékelem... muszáj mozognom sokkal többet, mint eddig, mert ez az egy "orvosság" a karantén betegség kivédésére, nálam feltétlen ... meg főleg arra nagyon jó, hogy imádok enni és ehhez eddig párosult a hozzá illő ital is, két héttel ezelőttig (2021. január 09.) ...azt gondoltam azon a reggelen és megígértem főleg magamnak, hogy a vörösbor, pezsgő ne uralkodjon itt rajtam, leteszem... nem terveztem, ezt sem, de valahogy így alakult... most azért megnyugodtam, hogy nem lettem alkesz ebben a bezárt világban, a nagy tétlenség nem tesz jót senkinek, ahogy elnézem, de ezzel is mázlim van... rengeteg időm lett a fotóim archíválására ...2006. év óta felhalmozódott... akkor kerültem át a fényképezőgép másik oldalára, ezt nem én találtam ki, de szeretettel, következetesen használtam a mai napig... most inkább a "Photography Directly from Saint Tropez" -ra került a választásom, talán egyértelműbb és jobban állja a helyét 2020. március 15-e óta, akkor kezdődött ez a bezárom az egész világot életforma... gondolkoztam talán egy percig, hogy miután a fotósokat is pihentették, mi legyen az, ami a valóságot megérinti életemben...  tudod, ez a fotózási imádatom sem terveztem,  valahogy így alakult, de azt hiszem a fiam gondolata valósult meg, amit most hálásan köszönök...máris megérte a befektetett 30 évem, ami igen erősen meghatározta a napjaimat... itt eszembe jutott az ügyvédnőm egyik mondása...
- Hidd el Ica, a legjobb befektetés a gyereked,.. -  és tényleg, ebben teljesen igaza volt, pedig akkor nem  értettem vele egyet, de nem fejtettem ki hangosan, csak gondoltam és halvány mosoly jelent meg az arcomon, mint aki elfogadta azt... na, ezzel a visszafogottságommal sok csatát megnyertem az életemben... (folyt.köv.)
Bienvenue / Welcome / Dobrodošli / Légy Üdvözölve

2021. január 29., péntek

©Az én Saint Tropez-om sorozatomból... L'Hotel de la Ponche par Visites Privées (ollózva!)


L'hôtel de la Ponche a accueilli d'innombrables artistes dont Boris Vian ou encore Juliette Gréco... De petit bar de pêcheur, il est vite devenu une véritable institution à Saint-Tropez. Replongez-vous dans l'histoire de cet établissement mythique. (forrás!)

p.s... hetente sokszor érintem sétáim során a 'La Ponche' pici öbölét itt Saint Tropez kikötőjében... néhány percre található a városi templomtól az 'Église Notre-Dame-de-l'Assomption de Saint-Tropez' ... valahogy kimaradt nekem eddig a hotel La Ponche alapos ismerete, talán azért, mert a kikötőben lakom egy régi házban 2014-től, nem volt azóta szükségem hotelre, mint régen a kezdetekkor 1984-ben, de akkor is a Hotel Byblos-ban laktunk pontosan 1990-ig, amikor megvettük a Viktor-Laszlo villát és kialakítottuk otthonunkat... kattints a filmre itt, nekem igazából ez SAINT TROPEZ #azensainttropezom 



na, ebből azt akartam kihozni, hogy nagyon megörültem, mikor megnéztem ezt az ismeretterjesztő rövidfilmet... információk halmaza a régi tropezi életről, híres emberekről fotókkal illusztrálva, akik a hotelban laktak.. Romy SchneiderBrigitte Bardot, Roger Vadim ... igaz történetek egyszerüen marasztaltak...

Bienvenue/Welcome/Dobrodosli/Isten Hozott!
(a linkekre feltétlen egy kattintást!)

2021. január 28., csütörtök

©DIOR ...D'OR... SAINT TROPEZ 2021 JANUÁRJÁBAN ARANYBA FOGLALTAM MAGAM...

 DIOR

(«les femmes vous seront bénéfiques, et c’est par elles que vous réussirez».)

Christian Dior divattervező 1905-ben született Granville-ben (NormandiaFranciaország) egy mosószerekkel foglalkozó nagyiparos családjában. Egy anekdota szerint kamaszkorában egy tenyérjós azt jövendölte számára, hogy „Az asszonyok áldani fogják, maga pedig általuk fog boldogulni.”

A világháború befejeztével Párizsba költözik, és olyanokkal köt barátságot, mint Max Jacob és Jean Cocteau. Anyja szándékának engedelmeskedve Dior beiratkozik az Ecole des Sciences Politiques-ra és diplomáciai pályára készül, de tanulmányait 1926-ban diploma nélkül megszakítja. Galériás lesz, Picasso, Matisse és Dali képeit állítja ki. E korszaka az 1930-as évek gazdasági válságáig tart, ekkor egy betegség miatt is, felszámolja galériáját. Ugyanekkor apja is csődbe megy, és a családi ház (mely ma múzeum), eladásra kerül. (FORRÁS!)


DIOR DES LICES...DIOR ...D'OR... SAINT TROPEZ 2021 © #ilonabarnabiphotonews

p.s... Saint Tropez 2020 január 28... ez az évszak csendes, néptelen a városban, tengerparton errefelé... ebben az évben meg különösen az... tudod miért..? ... város közepén az egyik legszebb helyen áll a DIOR Des Lices étterem, gondozott kertjében hatalmas betűszobor hirdeti, ha eltévednél és nem tudnád hol vagy pontosan... arany színűek, fénylenek messziről nem tudod eltéveszteni és majdnem vele szemben az üzlet, ahol a legújabb divatos ruhákat megveheted... ma bementem a kertjébe... vagyis ma is, mert valami becsábított... hát ez a fotó született ebből a kitérőből... aranyba foglaltam magam, mert megérdemlem... tudom tudom az nem erről szól, de pontosan ide illett, ezért nem hagytam ki... most, hogy nézegettem Christian Dior divattervezőnek az életrajzát, kicsit ledöbbentem, hogy pontosan két éves voltam, mikor szívinfarktus átsegítette egy másik dimenzióba egészen fiatalon, ezernyi nyomott hagyott maga után, de remélem ott is a "NŐK" örömére ... 

étterem kertjében hűsölni nyáron kimondottan kellemes a finom falatokkal körítve!

Bienvenue / Welcome / Dobrodošli
(a linkekre feltétlen egy kattintást!)

2020. november 10., kedd

©BARNA INCI ILONA 2006. ÉVTŐL A FÉNYKÉPEZŐGÉP MÁSIK OLDALÁN

 

2018. ÁPRILIS 23. ROFUSZ FERENC (Oscar-díj, Kossuth Díj, Nemzet Művésze, Balázs Béla Díj, FILMJUS Produceri Díj, Moholy-Nagy Egyetem Címzetes Tanára) FILMRENDEZŐ EMLÉKMŰ KIÁLLÍTÁSA


p.s. ... 2020. november 10-én Port de Saint Tropez, Franciaország... most itt van időm, nézegetem az archív fotóimat, rendszerezem... legalábbis megpróbálom, de mindig elidőzök egy-egy fotó felett... nem gondolom, hogy egyhamar a végére járok ennek, de nem bánom... váratlanul előbukkant ez a fenti csoportkép... szép emlék... milyen jó volt együttlenni, ünnepelni 2018. évben Rofusz Ferenc magyar filmrendezőnek (Oscar-díj, Kossuth Díj, Nemzet Művésze, Balázs Béla Díj, FILMJUS Produceri Díj, Moholy-Nagy Egyetem Címzetes Tanára) az Emlékmű Kiállításán Filmesház Alapítvány kiállítótermeiben... #ilonabarnabiphotonews

2020. február 16., vasárnap

© Önkormányzati választások Saint Tropez 2020 (Le Marie)

Retrouvez les résultats des élections municipales de Saint-Tropez (83990) 
Publication du premier tour, dans la soirée du 15 mars 2020
deuxième tour, dans la soirée du 22 mars 2020
Maire depuis plus de 10 ans, 
Jean-Pierre Tuvéri

VŒUX 2015 DU MAIRE

Maire depuis plus de 10 ans, 
Jean-Pierre Tuvéri


VŒUX 2015 DU MAIRE


Place des Lices Saint Tropez
középen
Jean-Pierre Tuvéri polgármester


Frédéric Blua 2020
Une nouvelle énergie pour Saint Tropez

Frédéric Blue 2020
Une nouvelle énergie pour Saint Tropez

Frédéric Blue 2020
Une nouvelle énergie pour Saint Tropez
Ivan Hor Painter © BIPHOTONEWS

p.s. ... a helyszín Saint Tropez, Franciaország az önkormányzati választások előtt...  az alábbi fotókon az utcán és a hétvégi szombati nap piacon elkapott pillanatok február elején, kizárólagosan ©BIPHOTONEWS lencsevégéről...







2020. február 15., szombat

©MIELS, POLLEN, GELÉE ROYALE - MÉZ SAINT TROPEZ

N'HÉSITEZ PAS Á NOUS CONTACTER
+36 (0)7 82 11 83 11
DOMINIQUE TESSIER

BIPHOTONEWS © MIELS, POLLEN, GELÉE ROYALE - MÉZ SAINT TROPEZ
+36 (0)7 82 11 83 11
DOMINIQUE TESSIER

p.s. ... Miel de Tournesol / Napraforgós mézet vettem és igazán érezni a napraforgó ízét, a nafény illatát... Bravo!

© RETRO VALENTIN DAYS SAINT TROPEZ 2020-BAN

VALENTIN DAYS SAINT TROPEZ (RETRO) © BIPHOTONEWS

2019. október 14., hétfő

© 26e Porsche Paradise Saint Tropez, Franciaország... igazi RETRO élmény!

26e SUNSHINE PORSCHE PARADISE
SAINT TROPEZ
Oct, 11. 12. 13. 2019.
26e SUNSHINE PORSCHE PARADISE SAINT TROPEZ © BIPHOTONEWS
p.s. ... a ragyogó napsütés megérkezett vasárnapra a 26. Porsche felvonulásra, ami igazán elkápráztatta a közönséget... a bemutatók közül kiemelném Gérard Larrousse (Lyon1940május 23.) francia autóversenyző, a Le Mans-i 24 órás autóverseny kétszeres győztese. (1974. Scuderia Finotto) parádés felvonulását. Pályafutása kezdetén raliversenyeken vett részt. 1969-ben megnyerte a Korzika-ralit, valamint három alkalommal (1969, 1970, 1972) lett második a Monte Carlo-ralin1971-ben, Vic Elford társaként győzött a Sebringi 12 órás autóversenyen, és a Nürburgringi 1000 km-es futamon. 1973-ban és 1974-ben megnyerte a Le Mans-i 24 órás versenyt honfitársával, Henri PescarolóvalAz 1975-ös európai Formula–2-es bajnokságban egy futamgyőzelemmel negyedikként végzett. 1974-ben két Formula–1-es versenyen vett részt. 1987-től 1994-ig pedig saját alapítású csapata vezetőjeként volt jelen a sorozatban. (forrás)
Külön köszönet a BIPHOTONEWS Ilona Barna közös fotóért, ami örök emlék marad büszkeséggel tölt el!

Egy olyan esemény volt 2019. októberében, ami bearanyozza egész évünket a következő megrendezésre kerülő programig. Visszaröpített a múltba, fiatalkorunk emlékeihez. Egy csodálatos időutazás, amire szüksége van azt gondolom mindenkinek! Külön köszönet a sárga kalapos hölgynek a sárga Porsche tulajdonosának a RETRO élményért, amit ruhája, kocsija által életre keltett! Igazán türelmesen pózolt nekem, imádtam a pillanatokat! Fotókat itt el lehet érni, letölteni!

Majd a több órán keresztül tartó parádé a Senequier, Hotel Sübe, Cecile Art előtt a kikötőben 15h kezdődött. A Porsche imádók sokasága kicsik és nagyok gyülekeztek és lenyűgözve nézték a bemutatót. Bravo! [Ilona Barna BIPHOTONEWS]



Download click here!








@ilonabarnabiphotonews

@ilonabarnabiphotonews
BIPHOTONEWS download * letölthető * télécharger pro. photos