A MESÉLŐ
(részlet)
La crêpes par Paul Bocuse
Palacsintám franciásan karantén idején Saint Tropez konyhámban
- p.s... 2021. február 02. Saint Tropez... napok óta motoszkál a fejemben, hogy palacsintát kellene készítenem ebédre, mert már nagyon megenném... csak emlékeztetőül mondom Neked, hogy az az időszak járja mostanság lassan már egy éve, hogy minden étterem, kávézó, hotel zárva (Couvre-feu!)... ennek következtében a franciák és jómagam is otthon készítjük el az ebédünket a családnak... gondolhatod, hogy egészen más kultúrát kellett elsajátítani az ittenieknek, akik arról voltak híresek, hogy délben - este étterembe jártak... én részemről ezt különösebben nem bánom, mindig szerettem a konyhámban bíbelődni... főleg, ha visszagondolok a Verecke La Cuisine Gourmet időszakunkra, meleg szeretet suhant át rajtam most... jó volt Viktorrral főzőcskézni, eleinte én tanítgattam, majd semmi idő alatt gourmet konyhát varázsolt elő... olyan ízeket nem tudtam a mai napig kifacsarni magamból... ma reggel azzal kezdtem a napot, hogy nézegettem a neten a palacsinta recepteket... majd eszembe jutott egy, még a '90-es évekből, mikor Viktorral gyakoroltuk a konyha művészetét... emlékeztem egyre azok közül, ami igazán nagyon finom és egyszerű, de az magyaros... most, én egy francia módra elkészítettre vágytam... gyorsan letettem róla, mert nem volt szimpatikus egyik sem... mindig mondtam Neked, hogy a hangsúly azon van, ha igazán finomat akarsz főzni a világ legjobb séfjétől kell kiválasztanod azt, amit beviszel a saját konyhádba, de megjegyezném, hogy ezt is Neked kell kiválasztanon érzésre... az is lehet, jobb ha egy kicsit utána nézel... amikor ezzel megvagy akkor kell hozzá raknod azokat még, amit a szíved diktál, amitől igazán más lesz és különlegesebb, legalábbis az én főztömnél, ami Nagyimtól rám ragadt... ezt azért írom így, mert tanítani sosem akart, féltve őrizte sokáig praktikáit, amikor megkérdeztem a válasza mindig ez volt:
- - Addig kóstolgasd, amíg olyan nem lesz, mint az enyém... - gondolhatod, hogy nem ennyire egyszerű, de azért ez sem fogott ki rajtam, évekig próbálgattam... majd egyszer, mikor nálunk volt a Vereckén, sosem felejtem ott állt mögöttem a konyhámban... egy darabig szótlanul, majd azt gondolom megsajnált és rámzúdította a tudományát... ettől lett az "ÉN FŐZTÖM" más, mint a többieké... visszakanyarodnék a szép emlékemtől, habár szívem szerint még maradnék... mivel nem találtam különlegeset, letettem róla... már egészen mást kerestem a fiókomban, ahogy ott kutatgattam, a mélyén megpillantottam Paul Bocuse Intézet Lyon könyvét... hatalmas mosoly terült el az arcomon, mikor kinyitottam... hát ennyit a gondolat erejéről... a receptet lent megtalálod... a palacsintát meg ebédre elkészítettem, mindenki örömére...
- Bienvenue / Welcome / Dobrodošli / Légy Üdvözölve
- #ilonabarnabiphotonews
- Gifs Shop & Download Photos
- (a linkekre feltétlen egy kattintást!)
•Faites fondre le beurre. Dans un saladier, versez la farine, le sucre, le sel et les œufs, ajoutez-le lait et mélangez délicatement au fouet, puis ajoutez le beurre. Laissez reposer la pâte pendant 1 heure.
Faites chauffer une poêle avec un peu d’huile, versez une louche de pâte, faites dorer, puis retournez la crêpe. Laissez cuire encore quelques instants, puis renouvelez l’opération jusqu’à épuisement de la pâte.
INGRÉDIENTS (15 PIÈCES)
- 50 g de beurre
- 250 g de farine
- 1 c. à s. de sucre en poudre
- 1 pincée de sel
- 3 œufs
- 50 cl de lait
- Huile
