![]() |
SZEDRES MARIANN MODELL 1972. július 7-i (27.) szám címlap Fotó: Bojtár Ottó |
„Egzotikus arcvonású modell"
![]() |
(Forrás!) |
![]() |
SZEDRES MARIANN MODELL FOTÓ: MÓDOS GÁBOR |
![]() |
SZEDRES MARIANN MODELL 1972. július 7-i (27.) szám címlap Fotó: Bojtár Ottó |
![]() |
(Forrás!) |
![]() |
SZEDRES MARIANN MODELL FOTÓ: MÓDOS GÁBOR |
![]() |
Modell: Barna István Fotó: Nyerges Miklós |
![]() |
Modell: Barna István Fotó: Nyerges Miklós |
![]() |
Modell: Barna István Fotó: Nyerges Miklós |
MESÉLŐ ETERNAL FOTÓK SOROZATOM
BALOGH ÉVA & FEKETE KLÁRI
![]() |
Balogh Éva & Fekete Klári '70-es évek magyar, legendás, kiemelkedő manökenjei |
BALOGH ÉVA, 10 évig volt manöken, majd a NIM miniszterének, államtitkárának és négy helyettesének a rendezvény felelőse és protokollosa lett. A sors véletlene, hogy ott volt Tálas Kati manöken apukája kiemelt miniszteri sofőr. Három minisztérium összevonása után jött létre az Ipari Minisztérium. A miniszter felkérte az ország új energiatakarékossági reklám kampányának megalkotására, az új Forgó Morgó elfogadtatását. Így született meg a WALAKI és Buksza. (Reggel8 A tartalom érték!)
![]() |
BALOGH ÉVA, az ország első EU konform tigriskifutóját építette fel. (Forrás!) |
![]() |
Gerald 'Gerry' Malcolm Durrell (India, Dzsamsedpur, 1925. január 7. – Jersey, 1995. január 30.) brit zoológus, író. |
![]() |
Fekete Klári, 25 évig volt manöken, a kifutónak 1983-ban mondott végleg búcsút. Az idegenforgalomban töltötte a következő éveit. Idegenvezetői iskolát végzett, három nyelvvizsgája van. |
![]() |
Fekete Klári legendás manöken |
Két könyvet írt, az egyikben többek között manökenként szerzett tapasztalatait mutatja be,Titkaim címmel, a másikban Holesch Dénes festőművészt.
Kurátor, aki évtizedek óta kiállításokat szervez, hogy megismertesse Holesch Dénes magyar festőművész életművét. A Holesch-hagyaték rendszerezője, A szabadság rabságában című portréfilm producere és forgatókönyvírója is.
Holescht mindenhol ismerték volna a világon, kivéve a hazájában. Úgy éreztem, mint civil, fel kell fedeznem a hagyatékát Magyarországon, ami nem volt könnyű, de számomra nagy sikerélményt nyújtott. Mára több mint 200 képet sikerült hazahozni, ezek közül hármat kiállítottak.
A szabadság rabságában címmel portréfilmet készített, amely elérhető a világhálón, és elnyerte a Göcsej Filmszemle első díját, valamint a Savaria különdíját. (Forrás!)
*
Zétényi János
(Budapest, 1947. február 4. – 2025.)
ötvösművész, fotóművész, modell- és aktfotós, festőművész
R.I.P
![]() |
Az első gépe egy ezerötszáz forintos Zenit volt. 14 éves kora óta foglalkozik alkotómunkával, rajz, ötvösség, ékszerplasztika, festés, 1986-tól hivatásszerűen fotográfiával. 1973-ban az Iparművészeti Főiskolán ötvös szakon (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) diplomázott, tanára Engelsz József volt.
1974-ben ékszereivel szerepelt Mexikóban a Nemzetközi Ezüstékszer Kiállításon és Jablonecben, ahol diplomával jutalmazták munkáját. Először festőnek készült, később a mintázás, a plasztika kezdte érdekelni. Az Állami Pénzverőben aranyműves szakmát tanult. A diploma megszerzése után ékszerek készítésével kezdett foglalkozni, de nem mondott le a szobrászatról sem. Már a diplomakiállításon is igyekezett bizonyítani, hogy a szobrászat, a fémplasztika is érdekli, Bika című 95 × 60 cm-es domborított, forrasztott plasztikája még harmadikosként készült, majd később a Küzdelem című kisplasztika, a diploma munkák részeként. Az ötvösség mesterségbeli tudása jól kamatozik az ilyen alkotások megvalósításakor. Az ember életén a születéstől a haláláig végigvonuló harcot kívánja ábrázolni a Küzdelem című kisplasztikán. 2003-tól kezdve fotók alapján domborműveket készített. „Csak műalkotás képes arra, hogy megőrizze őket olyannak amilyenek a legjobb korszakukban voltak.” – vallja Zétényi János. 1986-ban jelent meg az első naptára, a Primo nevű kiadónál. Ők voltak az első magánkiadók ezen a pályán. Ebben az időszakban már lehetett az akt műfajjal foglalkozni, ekkor már több éve jelentek meg akt naptárak. Az aktos anyaga ötvenhat lányról készült. A 410 lányról 1500 kiválogatott diája van, kb. 4–5000 használható felvételt készített tíz év alatt. A 80-as évek és 90-es évek ismert és kiváló manökenjeit is fotózta, divatlapok, poszterek, naptárak számára. 12 éve újra kizárólag festészettel foglalkozik olajjal, vászonra. |
![]() |
(Forrás!) "Egy élet, amely az anyag formálásából, a szépség megragadásából és az idővel folytatott párbeszédből született meg, 2025-ben csendesen véget ért. Elment Zétényi János, a szobrász, festő, ötvös, fotóművész és mindenekelőtt: maga az alkotó ember. Egy olyan művész, aki nemcsak a kezével dolgozott, hanem a szívével is látott, a lelkével pedig megérintett." |
CINTULA
(Komárom, 1944. december 14. – 2025. augusztus 3.)
A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult. 1964-ben az Eötvös-klubbanműködő első magyar diszkóklubban, majd 1965-ben a Fővárosi Művelődési Házban az első magyar Magnós Klubban dolgozott. Az ő összekötő szövegei hallhatóak az Illés-együttesNehéz az út című lemezén. Ő vezette a Magyar Televízió első könnyűzenei műsorát, a Tapsifülest, majd az Egymillió fontos hangjegyet, később a Könyvklubot, a Hajóbárt és a Sarokházat. Ő alapította meg az Illés-klubot és a Műszaki Egyetem E épületében működő ifjúsági klubot. Antal Imrével közösen vezette 1985. október 5-én a Budapest Kongresszusi Központban tartott szépségkirálynő-választást,[2] az 1990-es években a Szerencsekerék című televíziós vetélkedő narrátora volt, 1998-tól dolgozott a Sláger Rádiónál is. 2010-ben vonult nyugdíjba...
R.I.P
![]() |
Kocsis Edit manöken és Cintula Rózsavölgyi Gyöngyi felvétele |