©LEGENDÁS MAGYAR MANÖKENEK SOROZATOMBÓL BALOGH ÉVA & FEKETE KLÁRI...

MESÉLŐ ETERNAL FOTÓK SOROZATOM

BALOGH ÉVA & FEKETE KLÁRI 

Balogh Éva & Fekete Klári '70-es évek magyar, legendás, kiemelkedő manökenjei

BALOGH ÉVA, 10 évig volt manöken, majd a NIM miniszterének, államtitkárának és négy helyettesének a rendezvény felelőse és protokollosa lett. A sors véletlene, hogy ott volt Tálas Kati manöken apukája kiemelt miniszteri sofőr. Három minisztérium összevonása után jött létre az Ipari Minisztérium. A miniszter felkérte az ország új energiatakarékossági reklám kampányának megalkotására,  az új Forgó Morgó elfogadtatását. Így született meg a WALAKI és Buksza. (Reggel8 A tartalom érték!)

BALOGH ÉVA, az ország első EU konform tigriskifutóját építette fel.
(Forrás!)

Egy babatigris megmentése során megismerte a híres Gerald 'Gerry' Malcolm Durrell brit zoológust, irót, aki többek között 1963-ban alapítványt hozott létre a veszélyeztetett fajok megmentésére, valamint az állatkerti körülmények jobbá tételére. 

Gerald 'Gerry' Malcolm Durrell (India, Dzsamsedpur, 1925. január 7. – Jersey, 1995. január 30.) brit zoológus, író.

*

Fekete Klári, 25 évig volt manöken, a kifutónak 1983-ban mondott végleg búcsút. Az idegenforgalomban töltötte a következő éveit. Idegenvezetői iskolát végzett, három nyelvvizsgája van. 

10-12 lány dolgozott az 1950-es, 1960-as, 1970-es években, Fekete Klári közülük az egyik sztármanöken. Címlapokon, heti- és havilapokban egyaránt szerepelt, például az Ez a Divathasábjain is megtalálhatóak voltak a fotói. A Kézműipari Vállalat manökenje volt. Részt vett nagy divatbemutatókon külföldön és belföldön egyaránt. A külföldi utak során megtanulta értékelni Magyarországot, a magyarok jó tulajdonságait, mint például a szabadságszeretetet, az örökös kitörni vágyást. (Forrás!)

Fekete Klári legendás manöken

"A legemlékezetesebb a Párizsi Pret-a-Portén való részvételem volt 1973-ban"

Két könyvet írt, az egyikben többek között manökenként szerzett tapasztalatait mutatja be,Titkaim címmel, a másikban Holesch Dénes festőművészt. 

Kurátor, aki évtizedek óta kiállításokat szervez, hogy megismertesse Holesch Dénes magyar festőművész életművét. A Holesch-hagyaték rendszerezője, A szabadság rabságában című portréfilm producere és forgatókönyvírója is.

Holescht mindenhol ismerték volna a világon, kivéve a hazájában. Úgy éreztem, mint civil, fel kell fedeznem a hagyatékát Magyarországon, ami nem volt könnyű, de számomra nagy sikerélményt nyújtott. Mára több mint 200 képet sikerült hazahozni, ezek közül hármat kiállítottak.

 A szabadság rabságában címmel portréfilmet készített, amely elérhető a világhálón, és elnyerte a Göcsej Filmszemle első díját, valamint a Savaria különdíját. (Forrás!)

* 

Tóth József FÜLES 

XX század legendás fotómodelljei 

 @barnainciilona