"A DIVAT ÖRÖK"
 |
"Egy életen át mindig csinos ANYUKÁM, a '60-as évek divatjában, Budapest egyik terén. Ezt az elől gombos terakotta színű ruháját nagyon szerettem és szeretettel őrzöm a mai napig az emlékeimben. Életem során többször visszaköszönt a ruhatáramban ez a klasszikus fazon. Anyukámtól tanultam meg, hogy a visszafogott elegancia örök, nincs színekhez, időhöz kötve. Ezt, többek között visszaigazolta a Clara Szalon Nádor Vera divattervező ruhakölteménye, ami az Ez a divat címlapja lett. Mikor megláttam Saint-Tropez Hotel Byblos luxus üzletében királykék színben, a ruhatáramból kihagyhatatlan volt és az Átváltoztatjuk Magazin címlapjára került." |
 |
" A SZÉPSÉG MINDENNÉL JOBB AJÁNLÓLEVÉL" [Arisztotelész] "Jászfényszarutól a Clara Szalonig" "Az EZ A DIVAT nem ugródeszka! Dehogynem! Alig telt el néhány nap és jó szemű fotóriportereink máris úgy vélték: minek az a sok egyeztetés, némi növényvédőszer és egy-két divatcikk miatt, amikor Inci "kéznél van", ráadásul hibátlan alakú és megejtően mosolyog... és elkezdődött a munkatársat nem fotózunk tilalom" kijátszása: csak a kezét, amelyben valamit fog, aztán csak a lábát, mindössze három-négy pár cipőbe kell belebújni és Incinek olyan szép a lába... Kéz, láb, majd félprofil, beugrás az Ifjúsági Divatbizottság bemutatóján, ahol szerkesztőségünk háziasszonyaként volt jelen az Ez a Divat klubban és máris elkezdődött valami... Az elmúlt nyolc év bizonyítja, jól tettük, hogy megváltoztattuk álláspontunkat, hogy segítettük manekenné válását. Erre termett! Igaz, elvesztettünk egy pontos, precíz kollégát, aki gyorsan és gyönyörűen gépelt, a helyesírás a kisujjában volt, de nyertünk egy érdekes magunk formálta fotómodellt. Akiből egycsapásra manöken is lett! Pátyolgattuk, öltöztettük, saját holminkat hoztuk össze manekenvizsgájára, de valójában ő formálta önmagát. Óriási az átváltozás készsége! Láttam rajta, amíg itt dolgozott szerkesztőségünkben, hogy nap, mint nap mindent "lefényképezett": ki hogyan jelent meg az akkori sztár manekenek közül, hogyan sminkelt, hogyan dolgozott együtt a fotóssal, hogyan oldotta meg "a ruha vagy én" kompromisszumot. Úgy vélem, Inci ma is sorra, rendre előhívja ezeket a képeket. Gyors agya, rendszerező készsége mindent hasznosít. Azt is megtanulta, hogy a külső adottságok mit sem érnek belső tartalom nélkül. Már tud, de még mindig szorgalmasan tanul franciául, tornára, dzsessz balettre jár, finomakat főz ugyan, de a futásról sem feledkezik meg. Addig ül a tükör előtt és kísérletezik frizurával, sminkkel, ruhával, míg teljes az átváltozás, a naprakész divatdiktálta megújulás. Nem véletlen tehát, hogy alig nyolc év alatt jutott el Jászfényszarutól a legrangosabb kifutókig." [Zsigmond Márta főszerkesztő] |
