KELETI ÉVA
Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművész
1931. augusztus 18 - 2026. február 6.
"Én nem akartam fotós lenni.
Valószínűleg az elrendeltetés meg volt írva a sorskönyvemben."
Keleti Éva különleges érzékkel örökítette meg a színházi fotográfia kulisszák mögötti pillanatokat és a színpadi eseményeket, amelyek közül több alkotása a magyar fotótörténet részévé vált. Nevéhez fűződik a Magyar Fotóriporterek Társaságának megalapítása, amelynek később elnöke is volt, valamint több nemzetközi fotópályázat zsűrijében is részt vett. Munkásságát számos díjjal ismerték el, köztük a Balázs Béla-díjjal, a Prima Primissima-díjjal, a Táncsics Mihály-díjjal és a Kossuth-díjjal, amelyet 2017-ben kapott meg a színházi élet dokumentarista stílusú megörökítéséért.
"A fotóművész jelen volt a színházi világ összes rezdülésénél. Óriási jelentőségű áttörés volt a munkájában, amikor megjelentek a korábbinál nagyobb fényérzékenységű negatívok, így a ’60-as évektől már nem kellett beállítani a jeleneteket, hanem ténylegesen a legérdekesebb pillanatokat lehetett fotózni. Keleti Éva nemcsak a próbák folyamatait, a bemutatók sikereit dokumentálta, de benézett a kulisszák mögé is, feltárta a színészek örömét, bánatát, valós arcát. Járta az országot, a fővárosi és a vidéki kulturális élet eseményeiről egyaránt tudósított, illetve egy-egy kiemelkedő szerep kapcsán elkísérte a művészeket külföldre is. Vallotta, hogy a tehetség és a tanulmányok mellett szerencsére is szüksége van a fotósnak." (FORRÁS!)
Forrás!
Nemzeti Archívum
Mai Manoház
YOUTUBE
Blikk.hu
