©VIVIEN MAIER US FOTÓMŰVÉSZ EGYEDÜLÁLLÓ KIÁLLÍTÁSA NIZZÁBAN ...

 Vivien MAIER 

Vivian Maier (New York, 1926. február 1. – Chicago, Illinois, 2009. április 21.) amerikai amatőr utcai fényképész.  

Életét szinte teljes homály fedi. Feminista és szókimondó hölgyként ismerték, aki imádta a külföldi filmeket, azonban szerette tartani a két lépés távolságot a magánéletében.

New Yorkban született, de gyermekkorának nagy részét Franciaországban töltötte, majd visszatért szülővárosába, ahol gyári munkásként helyezkedett el. 1956-ban Chicagóba költözött, ahol nagyrészt gyermekfelügyelőként dolgozott, jó negyven éven keresztül. Ezen idő alatt több mint 100 000 fényképet készített az emberekről és a városról, melyeket azonban – valószínűleg – soha, senkinek nem mutatott meg.

Idős korában rendkívül szerény körülmények között élt. A Gensburg testvérek, akikre gyermekként vigyázott, béreltek neki egy kis lakást Chicago északi részén, ahol aztán élete végéig lakott. 2008 novemberében elesett a jeges utcán és súlyos fejsérülést szenvedett, amiből haláláig nem épült fel.  

Fotói 2007-ig teljesen ismeretlenek voltak. Egy aukciósház árverésén a helyi történész, John Maloof történeti adalékokat keresett Chicago múltjával foglalkozó könyvéhez, így vásárolta meg alig 400 amerikai dollárért a körülbelül 30 000 negatívot tartalmazó dobozt. A képeket elkezdte beszkennelni és az interneten megosztani. Hamar feltűnt neki Maier fotóstehetsége. A kezdeti 30 000 darabos gyűjtemény után vásárolt további negatívokat, képeket és filmtekercseket az aukciós háztól, és a többi licitálótól is, így gyűjteménye kb. 100 000 darabosra növekedett. John Maloof elmondása szerint Vivan Maier ismert fotóhagyatékának 90%-a már az ő tulajdonában van.  (FORRÁS!)

Museum of Photography Charles Negrée, NIZZA megtekinthető 2025.03.16-ig Nyitvatartás kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap 10 és 18 óra között.

February 18, 2025. Nice, France. Vivian Maier, a children's educator in the United States, lived in the mid-20th century. Her life was anonymous, yet she dedicated her entire life to photography. She is unique in that she found the golden intersection of street photography. The Anthology exhibition showcases 140 works, illustrating her unique talent at the intersection of humanist photography and street photography. The Museum of Photography Charles Negrée, visitable to 16/03/2025
Opening hours on Tuesday, Wednesday, Thursday, Friday, Saturday and Sunday between 10 am and 6 pm.  @BIPHOTONEWS

 

 

p.s... egy hatalmas, megható élmény volt a kiállítás örök szép emlék... Nagy tanítás és egyben megerősítés abban, hogy jól döntöttem, mikor a fényképezőgép másik oldalán is megpróbáltam helytállni és nem adtam... köszönet mindenkinek! Barna Inci Ilona
 

©Paul Almásy Photographer * BIPHOTO

2020 Szépségkirálynő Választás Photo #ilonabarnabiphotonews

 *

Paul Almasy

Paris 2000Paul Almásy (29 May 1906 in Budapest – 23 September 2003 in Jouars-Pontchartrain) was a Hungarian-born Swiss photographer known for his documentary and portrait photography. He grew up in a family of artists and turned to photography in the 1930s. (forrás!)

Almásy fotóriporterként dolgozott különböző európai újságokban és folyóiratokban, és olyan eseményekről tudósított, mint a spanyol polgárháború és a második világháború. Híres művészek, írók és értelmiségiek, köztük Pablo Picasso, Salvador Dali, Jean-Paul Sartre és Albert Camus portréiról is ismert volt.

Paul Almásy photographed by Oliver Mark

Almásy worked as a photojournalist for various newspapers and magazines in Europe, covering events such as the Spanish Civil War and World War II. He was also known for his portraits of famous artists, writers, and intellectuals, including Pablo Picasso, Salvador Dali, Jean-Paul Sartre, and Albert Camus.
 

©Robert Doisneau French photographer * Robert Doisneau Francia Fotóművész * BIPHOTO 2020

Robert Doisneau egyszer beszélt az általa rögzített másodpercek 1/125 másodpercéről, amelyek összesen 3 percet jelentenek az örökkévalóságig.

2020 Szépségkirálynő Választás // Photo © #ilonabarnabiphotonews

Robert Doisneau, the wartime years: Paris show hails photographer’s ‘spirit of resistance’

French photographer Robert Doisneau is celebrated for his portrayal of Parisian street scenes and pioneering photojournalism. A new exhibition looks at his lesser-known career forging documents in Nazi-occupied Paris, his photographs of wartime France, and his series on the underground printers who played such a vital role in the French Resistance. (forrás!)

Robert Doisneau. Place des Quinconces, Bordeaux, 1949.

 Robert Doisneau (Gentilly, 1912. április 14. – Montrouge, 1994. április 1.) francia fotóművész, az utcai fotózás egyik jeles képviselője. Képeivel a hétköznapi pillanatokat és az átlagembert jelenítette meg. Munkájára nagy hatást gyakorolt André Kertész és Brassaï. (forrás!)

©Photographs by Peter Turnley, Paris/ New York/ Cuba...

„Fényképezni annyit jelent, mint visszatartani a lélegzetet, amikor az illékony valóság pillanatában minden képességünk egyesül. Akkor a fej, a szem, a szív is ugyanazért működik. A fényképezés egyfajta kiáltás, de nem azért, hogy eredetiséget bizonyítsuk. A fényképezés az élet egyik formája.” 

 (Henri Cartier-Bresson)   

 

*

PETER TURNLEY

1955. június 22. (életkor 68 év), Fort Wayne, Indiana, Egyesült Államok

Peter Turnley American and French photographer

with His new Leica M11-P camera

...amerikai és francia fotós, aki az emberi állapot és az aktuális események dokumentálásáról ismert. Utcai fotós is, aki 1978 óta Párizsban él és fényképez. Turnley fényképeit több mint negyvenszer használták fel a Newsweek címlapján. Ő és ikertestvére, a fotós David C. (FORRÁS!)

Peter Turnley & Robert Frank

Az elmúlt pár hétben az elmúlt 50 évben végignéztem életem fényképeit. Az elmúlt napok máshogy alakultak számomra, mint sok, mert minden nap úgy fekszem le, hogy az elmém tele van képek által felfrissített emlékekkel.

2014-ben meglátogattam Robert Frank-et, amikor megjelent a „Francia csók-Egy szerelmes levél Párizsba” című könyvem. Sokáig ültünk a Bleecker Street-i otthonában, és megnézte a „Francia csókot” és a bátyámat és a „McClellan Street” című könyvemet. Beszélgettünk a könyvekről, melyeket elmondott, hogy nagyon csodált, és arról, hogy mindketten úgy döntöttünk, hogy olyan országokban élünk, amelyek nem a mi származási országunk. Sokat beszélgettünk franciául arról az időről, amiről azt mondta, nagyon élveztem és üdítő volt neki hallani.

Minden bizonnyal ez volt a legkülönlegesebb „szelfi”, amit valaha csináltam. Ami a legtöbbünket illeti, biztos vagyok benne, hogy Robert hatalmas inspiráció volt számomra. Az „amerikaiakról” készült fényképei olyan hiteles és erőteljes válaszok arra, amit látott és talált-nem azért ment át Amerikán, hogy bizonyítson egy pontot vagy ötleteket illusztráljon-őszinte választ adott arra, amit látott és érez- sokkal erősebbnek, spontánnak és kitartóbbnak, mint egy újságírói erőfeszítés, hogy illusztrálja előre kitalált ötletek vagy elképzelések.

Nagyon szerencsés és áldott voltam, hogy életem során találkoztam és barátkozhattam a legtöbb hősömmel a fényképészet világában - Cartier-Bresson, Boubat, Doisneau, Ronis, Kertesz, W.E. Smith, Freund, Weiss, Koudelka, Cunningham, Riboud, Guler, Salgado, Nachtwey, David bátyámmal és még sokan mások.
Többször is meglátogattam Robert Frank-et. Olyan hálás vagyok azért a vizuális kifejezés örökségéért, amit mindannyiunknak felajánlott, és kedves, alázatos és őszinte jelenlétéért, amit mindig éreztem, hogy körülötte vagyok.

Szeretettel.
© Peter Turnley fényképe, New York City, 2014. (FORRÁS!)

Photographs by Peter Turnley, Paris/ New York/ Cuba.

Paris/ New York/ Cuba-a portfolio

For most of these past two decades, while Paris is my primary residence, the three places I consider the home of my heart and where I have spent most of my time are; Paris/ New York/ Cuba.

The great American photographer Paul Strand, who spent most of his adult life living in France, once said, "I want to create great emotions from small things...". While I love these words from Strand, and I could never say it better, I would paraphrase in my case to say, "I never see anything small in the emotions I see everywhere”.

With this portfolio, I share many of those emotions from three places I think of as the home of my heart.

Happy Easter! With love.

© Photographs by Peter Turnley, Paris/ New York/ Cuba.

 

Soha nem felejtem el azt a napot 1975-ben, amikor a világ leghíresebb fekete-fehér nyomdaborjában, a Pictoban nyomdaként dolgoztam Párizsban, és Henri Cartier-Bresson besétált a labor előcsarnokába, és néztem, ahogy felsétál egy festőállványhoz és elkezdi aláírni a nevét a híres fényképei gyűjtői nyomataihoz. Attól a pillanattól kezdve egy falra, galériára, múzeumra szánt fénykép dedikált gyűjtői lenyomata számos módon képviselte számomra a fotográfiai törvény csúcsát. (Buy it here!)

 

"Láttam háborút és konfliktust Irakban, Afganisztánban, Boszniában, Ruandában, Szomáliában, Dél-Afrikában, Haitin, Koszovóban és a Közel-Keleten, és láttam a konfliktus eredményeit, amelyek dokumentálták a guatemalai, kambodzsai, vietnámi, mozambiki, palesztin menekültek helyzetét, és máshol. Csecsenföld után továbbra is tanúja voltam a háborúnak Koszovóban, Irakban és az utóbbi időben legtöbbször Ukrajnában. De az a csecsenföldi pillanat és az a félelem, amit éreztem, és az, hogy ne törődjek az élettel a túlélés érdekében, megváltoztatott és örökre megjelölt. Túlságosan is jól megértettem a saját sebezhetőségemet és azt, hogy mennyire szeretnék élni. " Peter Turnley

"I had seen war and conflict in Irak, Afghanistan, Bosnia, Rwanda, Somalia, South Africa, Haiti, Kosovo, the Middle East, and had witnessed results of conflict documenting the plight of refugees from Guatemala, Cambodia, Vietnam, Mozambique, Palestinians, and elsewhere.

After Chechnya, I continued to witness war in Kosovo, Irak, and most lately in Ukraine.

But that moment in Chechnya and the fear I felt and the need to not care about life in order to survive changed me and marked me forever.

I understood only too well my own vulnerability and how much I want to live."

*

p.s... Peter Turnley fotóművész, a Café de Flore teraszán lefagyasztott pillanataival ejtett rabul, nemcsak azért, mert megidézte az emlékeimet, hanem azért is, mert fekete, fehérben a színes, nyüzsgő párizsi életet érzékeltette olyan élénken, hogy akaratlanul is belekerültem a forgatagába, amit imádok és nem tudtam a szemem levenni hosszú ideig a képekről, lenyűgöztek!  ... Facebook oldalán, ahogy írt a "szíve csücske" otthonairól Kuba, New York, Párizs fotói meséltek... Jó volt olvasni, hogy a könyve milyen sikert aratott világszerte... hát igen lehetséges a mai korban is maradandót alkotni a jövő nemzedékének ezen a téren is, pedig nem könnyű, mert szinte mindenki fotós lett egy röpke pillanat alatt a technikai fejlődésnek köszönhetően, legalábbis sokan így gondolják, de őszintén mondhatom, hogy nekik sikerült és miért többes szám, mert az ikertestvére David szintén híres fotóművész. Gratulálok! #ilonabarnabiphotonews

 

©BIPH'ART * TIHANYI KÁROLY PHOTOGRAPHER PORTRAIT 2023 BUDAPEST

 

©BIPH'ART
*
TIHANYI KÁROLY PHOTOGRAPHER PORTRAIT 2023 BUDAPEST